Rozmaringos Focaccia
Évekkel ezelőtt egy húsvéti báránycomb fűszerezéséhez vásároltam egy cserépben egy tő rozmaringot. Lenyirbásztam róla a szükséges ágacskákat, a maradékot pedig kiültettem a kertbe. Hátha túléli. Túlélte. Azóta már tekintélyes bokorrá fejlődött, és az egész kerület húsvéti rozmaring igényét képes lenne kielégíteni.
Ezért aztán különös örömmel vetettem rá magam a rozmaringos focaccia-ra, (maradjunk a kenyér megnevezésnél).
Ez egy lisztből, sóból, élesztőből, olajból készült kenyérféle. Kicsit időigényes, de nagyon finom. Ha este előkészítjük és a hűtőben hagyjuk az élesztőt dolgozni, akkor másnap a reggelihez frissen, melegen fogyaszthatjuk is. Sütés előtt hagyjuk, hogy szobahőmérsékletűre melegedjen a tészta, és egy kicsit megkeljen.
Hozzávalók: És amit én használtam:
3 teáskanál szárított élesztő ¼ kocka élesztő
2 ¼ csésze liszt 35 dkg liszt
2 teáskanál só 2 (csapott) teáskanál só
friss rozmaring levél friss rozmaring levél (2-3 ág)
1/3 csésze extra szűz olíva olaj fél dl extra szűz olíva olaj
¼ teáskanál frissen őrölt bors frissen őrölt fekete bors ízlés szerint
tengeri só nagyszemű tengeri só
0,25 l langyos víz 0,25 l langyos víz
22X38 cm méretű teflon bevonatú tepsi (a villanytűzhely tepsijének kb. a fele)
Elkészítés:
A rozmaring egy részét apróra vágjuk, másik részét egész levélként meghagyjuk.
Kimérjük a hozzávalókat.
Az élesztőt kevés langyos tejben (vagy vízben) egy pici cukorral feloldjuk.
A lisztet a sóval egy tálban elkeverjük, majd a közepében mélyedést készítünk, abba beleszórjuk a felaprított rozmaring levélkéket, borsot, az olíva olaj 3/4-ét (4 evőkanálnyit), a feloldott élesztőt, és kb. 2 dl langyos vizet.
Lágy, és elsőre kicsit ragadós tésztát kapunk. Lisztezett gyúródeszkán jól kidolgozzuk, amíg egynemű és rugalmas lesz a tésztánk. Letakarva meleg helyen 1, 1 ½ órát kelesztjük, amíg a duplájára nő. Utána kicsit átgyúrjuk, 5-6 percig letakarva pihentetjük. Kinyújtjuk és az olajjal vékonyan megkent tepsibe igazítjuk (lehet kézzel). Konyharuha alatt meleg helyen 40-45 percet kelesztjük.
A sütőt előmelegítjük 200 fokra. Közben a megkelt tésztába az ujjunkkal mélyedéseket nyomunk, a tésztát ecsettel megkenjük a megmaradt olívával. A tészta tetejére és a mélyedésekbe belehelyezzük az egész rozmaring levélkéket. A tetejét durva tengeri sóval megszórjuk.
15-20 perc alatt készre sütjük.
Amikor a sütőből kivesszük, érdemes a tetejét vízzel átkenni (megspriccelni), és konyharuha alatt kicsit állni hagyni, hogy alangyosra hűljön. Ebben az állapotában a legfinomabb.
A rozmaring és a nagy szemű tengeri só az olíva olajjal együtt fantasztikus ízkombinációt alkot.
Elsőre, langyosan csak önmagában faltunk belőle jó sokat. A maradék másnap reggelire kenyérként kiváló volt.
