Nagy kedvenc a túrós pogi, de az igaziból csak melegen finom. Ez a sós linzer viszont még akár 4-5 nap múlva is nagyon jó (már, ha megéri a 4-5 napot). És legalább nem unjuk meg a túrós pogit! Ez egy régi, klasszikus recept, azt hiszem megérdemli, hogy rehabilitáljuk.

Hozzávalók:

0,50 kg liszt

0,30 kg vaj (esetleg margarin, disznózsír, illetve ezek kombinációja)

0,025 kg só (érdemes mérni, hogy meglegyen a kívánt sós íz)

0,10 kg tejföl

0,01 kg porcukor

0,02 kg élesztő

2 tojássárgája

a díszítéshez még szükségünk lesz egy kis mákra, lenmagra, egész köménymagra, reszelt sajtra – ki mit szeret

Előkészítés:

Kimérjük a hozzávalókat. A lisztet, vajat, sót elkeverjük, morzsoljuk.

Ha már szép egyenletes, hozzámorzsoljuk az élesztőt, beletesszük a 2 tojássárgáját, tejfölt. Lisztezett felületen összegyúrjuk a tésztát. Kigömbölyítjük és kb. fél órára a hűtőbe tesszük.

Elkészítés:

A tésztát a hűtőből kivesszük, 1-1,5 cm vastagra nyújtjuk lisztezett felületen. Tojással megkenjük. Én a tetejét úgy díszítettem, hogy egyforma csíkokra vágtam a tojással megkent tésztát, és egy lapostányérban lévő mákba, köménymagba vagy lenmagba mártottam. Utána a csíkot szép egyforma kockára vágtam. Persze meg lehet szórni az egészet valamivel és utána felvágni éles késsel. Szóval kinek hogy tetszik. Én ez utóbbit a sajtos résznél alkalmaztam.

A kockákat sütőlemezre helyezzük egymástól kis távolságra. A sütőt előmelegítjük 180 C fokra, és aranysárgára sütjük a tésztát. Ha nem egyenletes a sütőben a hőmérséklet, félidőben meg lehet fordítani a sütőlemezt.

Úgy fest ez a leírás elég rövid lett, de annál finomabb! Ki lehet próbálni.