Burgonyás kenyérkalács
A dolog érdekes: a kész kenyér? kalács? nem könnyen kategorizálható. De nagyon finom, foszlós. Se nem sós, se nem édes. Na jó, inkább sós.
A történet része az „Illustrated step-by-step Baking” könyv feldolgozásának, de azért a dolog nem ilyen egyszerű. Majdnem áldozatul estem a szokásos „olyat sütök, ami már jól bevált” lustaságnak, és már-már nekifogtam a rozmaringos focaccia sütésének.
Mert az finom. És éppen egy kis kenyérfélére vágytam. (Újabban nem veszek ilyesmit a boltban, ezzel is rákényszerítve magamat, hogy süssek.) Aztán mégis erőt vett rajtam a kíváncsiság, és ennek eredmény az alábbi recept.
Hajrá!
Hozzávalók a könyv szerint: És amit én használtam:
9 oz burgonya 0,25-0,30 kg burgonya
2 és ½ teáskanál száraz élesztő 1/3-ad csomag friss élesztő
9 evőkanál vaj 0,14 kg vaj
1 nagy csomag metélőhagyma 2 kis ág rozmaring
2 evőkanál cukor 2 evőkanál cukor
2 teáskanál só 2 teáskanál só
2 ¼ csésze liszt 0,35 kg liszt
Szükségünk van még egy kb. 25 cm átmérőjű kapcsos kuglóf formára. Ha nincs, akkor a kapcsos tortaforma is megteszi, esetleg középre egy fém csészét lehet tenni.
Elkészítés:
Megtisztítjuk, enyhén sós vízben megfőzzük a burgonyát. Ha megfőtt, a levét egy pohárba öntjük, ezt majd felhasználjuk a tésztához. A megfőtt burgonyát áttörjük és hagyjuk langyosra hűlni.
A többi hozzávalót kimérjük, a lisztet átszitáljuk.
Egy kevés langyos vízben feloldunk egy teáskanálnyi cukrot és belemorzsoljuk az élesztőt. Pár perc alatt felfut.
Közben a vaj felét felolvasztjuk (mikróban vagy egy kis lábasban a tűzhelyen), hozzáadjuk a langyos tört burgonyához. A liszthez hozzákeverjük a sót és a cukrot. A vajas burgonyás masszához hozzáadjuk a felfutott élesztőt, az apróra vágott metélőhagymát (az én esetemben rozmaringot), és elkezdjük felváltva a burgonya levét és a lisztet hozzáadagolni.
Enyhén ragacsos, lágy tésztát kapunk. A folyadékból lehet, hogy nem kell az összes. Jól kidolgozzuk (amíg az edény falától el nem válik). Ekkor lisztezett gyúródeszkán még tovább gyúrjuk. Ha a tészta sima, egynemű, akkor egy lisztezett tálba helyezzük és meleg helyen konyharuha alatt a duplájára kelesztjük (kb. 1- 1 ½ óra).
Lisztezett gyúródeszkára borítjuk és finoman kinyújtjuk négyszögletesre. A vaj másik felét megolvasztjuk (mikróban). A kapcsos formát kivajazzuk. A tésztából 25-30 db egyforma golyót formázunk, és belemerítjük az olvasztott vajba. Azonnal ki is halásszuk a vajból és belesorakoztatjuk a sütőformába (két sorban egymás mellé).
Meleg helyen úgy jó fél órát hagyjuk kelni. A vége felé előmelegíthetjük a sütőt 180-190 ºC-ra, és a megkelt tészta mehet is a sütőbe. 40-45 perc sütést igényel. A sütőből kivéve egy kicsit megkentem a tetejét vízzel, hogy puhább legyen a héja. Ha már langyosra hűlt, ki lehet borítani a formából, és kézzel jól szét is lehet darabolni. Késsel vágni eszembe sem jutott....
Tippek:
Biztos nagyon finom metélőhagymával, de nekem épp a rozmaring a kedvenc fűszernövényem. Legközelebb hagymásan fogom sütni (mert biztos lesz belőle „legközelebb” is!).
Továbbá be kell vallanom, hogy a második kelesztésnél kicsit elbeszélgettem az időt, és a tészta enyhén szólva túlzásba vitte a megkelést. Nem ijedtem meg, elkezdtem sütni. Szépen megsült, finom foszlós lett. Az egyetlen hibája, hogy nem lettek olyan jópofa kis buci formájúak a „gombócok”. A tészta nagyon könnyű, légies lett, az íze fenséges. Fűszeres vajkrémmel, bármilyen felvágottal, de csak önmagában is nagyon finom csemege. Ja, és a burgonya miatt nem könnyen szárad ki.
